Rémálmok gyötörtek az éjjel. reggel pontos időben 6:00-kor keltem. Egy hét mulva a nyakunkon volt a suliszünet vége. Nem nyár van, hanem az ősz leghidegebbb szakasza.
Jennifer akkor jött ki a házukból amikor én ültem a padokon.
a szomszédban egy elhagyatott ház lapul. piros erős festék áll a falain, melyek régiek, mégis olyanok mint az uj. Jennifer a piros ház előtt, a vasdobozra támaaszkodott.
a kezét a zsebébe relytette, mikor látta hogy a padokon ülök.
Nem birtam szó nélkül hagyni a tegnapi napot.
Nina: Jen, minden oké, mert tudod a tegnap...
Jenifer: a tegnap nem történt semmi különös.. Jól megvagytok Tommal?
Nina: Ne tégy ugy mintha nem történt volna semmi, és nem járok Tommal!
Jenifer: Igen!!? azaz.. khm Igen?
A Különös beszélgetést megszakitottam. Lena a kőházaknál várt 1 órája. én véletlen jártam a kőház leomlott falainál. Lena futott felém.
Nina: hová sietsz?
Lena: Te hová siettél?! nem azt beszéltük meg hogy 8:30-kor jössz ahogy csak tudsz?!
Nina: nem, semmit nem mondtál.
Lena: Jajj ne tedd itt nekem az angyalkát... te jóég! nem is mondtam neked.... most neked volt igazad...
Nina: mint mindig.
Lena: mindegy, csak gyere el ma ste a White Blite bulira! a nagy fehér házban lessz! fehér ruhában gyere!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése