nem örültem neki, fura volt.. odarohantam hozzá és megöltem.
sétáltunk.
kezdett esteledni, és az erdőbe mentünk. szembe mentünk Jenniferrel.
Tom: Jennifer, miért vagy ilyen ruhába?
Jennifer: Denielt várom. itt bezséltük meg a találkozót! és ti?
Nina: Sétálunk.
Jennifer: ujra jártok?
Nina: ez teljes képtelenség.
Tom: ugy értette hogy igen, ujra! ( rám nézett, és mosolygott)
Jennifer: értem.. elmennétek? ugylátom ott jön Deni!
Tommal tovább mentünk.
Nina: Miért mondtad azt jennifer-nek?
a kérdés után, sikitást hallotunk. hátra néztünk, és jennifer eltünt. homályosan láttunk az erdő Áterdeje felé egy árnyékot, mintha Jennifer lett volna, egy sapkás magas fiu kezében.
Ujjab sikitást halotunk, az árnyék felől.
Tom: Nina, itt nem biztonságos, mennyünk haza, már nagyon sötét van!
Nina: Menny csak, én nem hagyomitt Jennifert.
Tom: Nina, biztosan.... najó erre nincs magyarázat, jött a srác, elvitte.
Nina: elrabolta! és kitudja mit tesz vele!
Kis idő után, Jennifer előkerült, zokova futott hozzánk. a keze vérzett.
Meg kérdeztem tőle, hogy mi történt, és ki volt ez. nem felelt. annyit mondott, hogy mennyünk azonnal haza.
igy tommal hazavittük.
Jennifer bement a házukba.. Tom hazakisért, és igy boldogan, bár aggódva jenniferért ugy aludtam el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése